Titok nélkül szerelem
Szeretet. Neked ez a szó mit jelent?
Biztonságot, támaszt, megnyugvást?
Kézfogást és gyengéd pillantást?
Ha te mondod szeretlek, mi van közben a szívedben?
És a fejedben?
Engeded, hogy ez a szó benned szétterjedjen és tetőtől talpig befedjen?
Kérdés egyáltalán, hogy mi is ez?
Hiszen a válasz ott van a lelkedben,
ami tükröződik a szemedben.
Ha titkolni szeretnéd nem tudod,
mert árulkodik az egész megnyilvánulásod.
De miért kell titkolni valamit,
ami ott lapul a szívünkben,
és ami csak arra vár hogy végre beteljesedjen?
Kérdések özöne!
Mondd, a választ tudjuk-e?
A választ megkapjuk, ha hagyjuk,
hogy a titok régi lakatja kinyíljon.
A titok, ami zárként működött, most szertefoszlik,
és megszűnik.
A titok, amellyel elzártuk magunkat egymástól, most már igazsággá válik,
a lakat magától lehull,
ami eddig nem volt, most megnyilvánul.
Megfogjuk egymás kezét és teszünk egy nagy lépést előre.
Így lépkedünk együtt, és élvezzük, hogy a titok megszűnt.
A kérdéseknek sincs már helye,
mert a választ megadja a másik tekintete.
Miért épp ezt a verset választottam a mai napra? Mert ma a magyar költészet napján, arra gondoltam, hogy a legtöbbször a zene és a vers tudja a legjobban kifejezni érzelmeinket, hiszen a lélek nyelvei közé tartoznak mindketten.
(A verset és szöveget írta és szerzői jogok: Kabany Csilla, a KreatívSpirit alapítója és oktatója, SVT-szakember, író, szövegíró)
