UA-2791234-58
Egyéblovak

Mesék, lovak és a zene hatalma

By 2015-08-31 No Comments

Menekülés, menekült. Neked mi jut eszedbe erről? Nekem a borzalmas gyermek és fiatal felnőttkorom. De még abban az időszakban is megtaláltam azt, ami megvigasztalt engem, és képes voltam értékeket felfedezni az életben. Mindezt az oldódást akkoriban a lovaknak, a meséknek és a zenének köszönhettem.

Van egy időszak amikor falod a meséket, amikor szívesen hallgatod, ha valaki mesél neked. Nos, apám – ki tudja miért – egy idő után megtiltotta, hogy anyám esténként meséljen nekünk. Ráadásul élvezte a saját gonoszságát.

Azért sem, azért sem!

Azért is, azért is, de IGEN! Hangosan sosem vitatkoztam vele, de magamban igen. Akkor is itt lesz a mese velem! Mit képzel ez magáról?! Senki sem tilthat el a meséktől. Bár onnantól kezdve senki sem mesélt nekünk, de kitaláltam ha más nem, én majd mesélek. Azt hiszem ekkor indult be a legaktívabban mesegyártó kreatív képességem. Újabbnál-újabb meséket találtam ki magamnak, és élveztem, azt is, hogy ki tudok találni új meséket. Örültem magamban, na te “gonosz” (apámat csak így hívtam titokban), ha tudnád, hogy milyen jó meséket találok ki.  🙂

Így volt a múltban és van ez a jelenben is. Sokszor megtörtént velem, hogy valaki ártani akart nekem, de végül fordítva sült el, vagyis a kreatív képességeimnek köszönhetően előnyt kovácsoltam abból, ami először felém irányuló gonoszságként, vagy rosszindulatként nyilvánult meg a másikban. Hidd el, a kreatív hozzáállás csodákra képes!

Az életem hosszú ideig sok-sok nehézséggel volt tele, és bár jelenleg is vannak megoldandó élethelyzetek, lesz is mindenkinek, de nem mindegy, milyen hozzáállással éli meg valaki.

Ahová először menekültem, az a hely a lovarda volt. Már úgy születtem, hogy szerelmes voltam a lovakba. Semmi más nem vigasztalt sokáig, csak az, hogy a lovak léteznek.

Minden elképzelhető módon körülvettem magam velük. Bár igaz, csak magazinok, képek és rajzok formájában tehettem meg, de a lovak ott voltak/vannak bennem. Picit belekóstolhattam a lovarda világába, de mivel egy idő után már nem volt rá pénzem, így sajnos egy időre szüneteltetnem kellett a lovaglást.

Aztán első munkahelyemet úgy választottam meg, hogy a szomszédban ott volt a Nemzeti Lovarda. Életem legjobb munkaHELYE volt a lovarda mellett. Soha jobb helyet nem tudtam elképzelni akkor. Nem a munkámat, a kollégákat vagy a főnököt, hanem a helyet szerettem.

Az akkori munkahelyem 2. emeletének mosdójába sűrűn feljártam, mert onnan teljes kilátás volt a Nemzeti Lovardára és a lovakra, aztán mikor összegyűjtöttem elegendő pénzt, nyeregbe pattantam.

Elkezdett érdekelni az újságírás is, és rájöttem, szeretek írni. Nos, egy idő után a kettőt ötvöztem: Fiatalon és lelkesen láttam neki, hogy a napilapok sportrovatában ne csak a foci, hanem a lovak a lovassportok is helyet kapjanak. Annak idején a Népszava sportrovatának vezetője, Buzgó József, aztán a Mai Napnál Riskó Géza néha bár a fejüket fogták, hogy hát már megint a lovak… de engedték, hogy becsempésszem a lovakat is a sportrovatba.

Egy ilyen nagy interjút készítettem annak idején a ’90-es években az akkor még ismeretlennek számító kaposmérői lovasíjász és íjkészítő Kassai Lajossal. Igazi kirándulás volt, mire rátaláltam az akkori még kezdetleges lovasíjász központjára.

Ma pedig már hungarikum és jelenleg filmet forgatnak vele. Örülök, hogy már akkor rátaláltam, hiszen nagyon jól tudom milyen nagy utat tett meg. Lovasstílusa árulkodik arról, hogy milyen nagy harmóniában képes együttműködni a lovakkal. Együttműködés, összhang és ritmus nemcsak a lovaglásban, de az életben is létfontosságú, többek közt ezt is megtanultam a lovaktól annak idején.  🙂

A zene sokáig “csak” olyan szerepet játszott, hogy hallgattam mikor ahhoz volt kedvem, vagy épp a zenével vigasztalódtam, ha nagyon szomorú voltam. Gyermekkoromban pedig kedvenc együtteseim dalszövegét is átírtam, úgy ahogy én gondoltam.

Most pedig? Ma már nem kell menekülnöm semmi és senki elől. Ma már élvezetté változott, ami annak idején “csak” vigaszt adott, hiszen vannak már az életemben olyan emberek, akiket mindennél jobban kedvelek. A vers- és dalszövegírás is újra felbukkant. Nemcsak verseket, de már néhány dalszöveget is írtam… bár az eredmény a hozzá való zene még várat magára, de egyelőre annyit, hogy az is folyamatban van.

Addig pedig kifeszítem láthatatlan íjam,  és célba veszem következő küldetésem.  🙂

(a fenti sorokat írta és minden szerzői jog fenntartva: Kabany Csilla, KreatívSpirit lélekoldó-erősítő alapítója, és oktatója, Spirituális Választerápia (SVT)-szakember, szövegíró. A szerző engedélye nélkül -e sorokat nem másolhatod és teheted közzé sehol, semmilyen formában, de ezt az írást erre a weboldalra hivatkozva szerző nevének megjelölésével megoszthatod a fenti FB gombbal, vagy az írás linkjét is továbbküldheted.)

 

Author admin

More posts by admin

Leave a Reply